2011. december 31., szombat

Borka.

2011. december 31. - 11:15, Debrecen.

Megszületett 
Szabó Bíborka, drága kicsi unokahúgom.

súlya: 2400 g
hossza: 46 cm




Mindenkinek boldog új évet!!!

2011. december 29., csütörtök

echo.


stranger things have happened.

2011. december 28., szerda

2011. december 27., kedd

whatever.







...



<3

2011. december 18., vasárnap

ments meg.

születünk, meghalunk.

szép lassan mindenkit elveszítünk. mindenki itt hagyja a világunkat. mindenki elhagy.
valaki szándékosan, valaki nem akar menni, mégis mennie kell.
valaki 1 hét múlva visszaköszön, mintha el se ment volna, mintha semmi sem történt volna..
valaki örökre távozik.
az utolsó szó ereje nagyon sokat jelent. és őrizzük magunkban a képet...
bennem a fénykép, benned a fény képe ég. mindig ég..


die my darling.


tegnap nagyon ideges voltam. ma már nem... ma már csak csalódott vagyok és szomorú. azt hiszem nem tudom folytatni...

. . .

a kurva anyádat varga dóra.
meg is dögölhetsz!

________________________________________________________

2011. december 17., szombat

liar.


miért hiszi azt ez a féreg, hogy velem bármit megtehet? mi vagyok én? és akkor még ő van felháborodva, amikor kiborulok. nagyon gyenge kifogás az, hogy NA PONT EZÉRT NEM MONDTAM EL, mert így viselkedsz. a nagy lófaszt. mintha most jöttem volna le a falvédőről.
nem tudom, hogy ezek után mit fogok lépni, de az biztos, hogy én nem leszek senkinek sem a játéka. istenem... annyiszor de annyiszor átéltem már ezt, és még mindig azt hiszi, hogy ennyire egyszerű átbaszni. gratulálok.
a jó büdös kurva élet bassza már meg, hogy miért vagyok ekkora barom, hogy egyáltalán szóba állok vele. a rohadt életbe. elegem van. és én! én vagyok a szemét, amiért véletlen rájöttem, hogy mikre képes még mindig, azok után is, amiken már eddig keresztül mentünk. hát jóhogy én vagyok a rohadék. remélem kibaszottul meg van elégedve most magával, nem vártam tőle többet.



ezek után már nem tudok többet hinni... KURVA ÉLET.





2011. december 14., szerda

fuck off.

bár véget vethetnék mindennek. ennek az egésznek, most rögtön, végérvényesen, hogy soha többet ne legyen semmi. bár most rögtön befejezhetném, sohasem kezdeném újra. bár most rögtön megölhetnélek. újra és újra. és te mindig feltámadnál, és én újra megölnélek. és ez így menne végig. amíg világ a világ.


és én sem sírnék többet.




running down.

n

2011. december 13., kedd

2011. december 12., hétfő

FF.

imádom.

most nézem a Back and forth filmet, mindenkinek csak ajánlani tudom, aki egy kicsit is szereti Dave Grohlt, és azt, ami csinál.
menjetek békével.

itt a trailer:

2011. december 11., vasárnap

dead alone.

tribute to minekvan.

  1. Gyors, kapkodó zombi a filmekben minek van?
  2. 0.33-as dobozos sör minek van?
  3. Kelkáposztafőzelék minek van?
  4. Egy munkavállalónak egynél több főnöke minek van?
  5. Félméteres hófehér műfenyő bazmeg, na az minek van???

my way.

pénteken Földes. koncert. jól éreztem magam. a koncert is jó volt. vannak érzések a nappal kapcsolatban, amit nem nagyon tudok szavakba önteni. vagy nem akarok?
jobb volt minden, amikor még igazi antiszociális voltam. amikor őszintén nem érdekelt senki, és a véleményük meg pláne. nem tudom mi változott meg bennem és mikor, de most már titokban vágyok arra, hogy az emberek elfogadjanak vagy inkább be, és szeressenek. nem mindig érzem ennek szükségét, de amikor igen, akkor egyenesen lehangol, ha nem kapom meg a várva várt elismerést. hülye vagyok. mint mindig. áltatom magam.
jobb lenne, ha csak lennék, és nem éreznék semmi ilyen felesleges dolgot. minden egyszerűbb lenne. utálom, hogy lassan az egész életem egy nagy közhely... 10 körömmel kapaszkodok a megmaradt értékekben, ami még van, aki van.
hazafelé az úton majdnem elaludtam a kocsiban Dani mellett. csak néztem ki az ablakon, sötét volt, és a nagy semmi.. próbáltam megtippelni vajon mennyivel mehetünk... 90-100? kétszer kellett az órára nézni, hogy jól látom e? 140 volt. ennyire csalnak az érzékeim. utána persze a városban a 60 tűnt úgy, mintha 25-tel tötyögnénk... jól elvoltam a hülye gondolataimmal... csak még jobban lefárasztottam magam.
kiszálltunk Balázsék előtt, és még onnan én haza jöttem motorral. Balázs ott erősködött, hogy aludjak náluk, de nem. nem nem. szombaton dolgom volt.
hazafelé majdnem eltévedtem. : D tettem legalább 3 felesleges km-t a semmibe. megyek, hirtelen nincs világítás. kihalt minden, mint az országúton... hm mondom jó. este még nem jártam erre. megyek tovább, hirtelen olyan rossz lett az út, hogy alig tudtam neki húzni... mondom basszus ilyen rossz úton eddig sose jöttem. mikor kis idő után elfogyott az aszfalt, és befékeztem a földút előtt, tudtam, hogy rossz vizeken evezek, gyorsan megfordultam. hát igen, túlmentem a gázvezetéken egy utcával. : D de utána csak hasítottam haza és aludtam...
a szombat nagyon rohanás volt. 11-körül keltem, és 1-re már mentem Krisztiánhoz. 2 körül elkezdte varrni a csuklóm, és mindent egybevéve, hogy még egy csomót filóztunk, hogy hogyan is kellene befejezni, 6 körül végeztünk. : ) nagyon jó lett. egyszerűen imádom. (kép is lesz. máskor.) motorral mentem, szóval gyorsan hazahúztam, ettem és felraktam tölteni a teljesen lemerült fényképezőgépet, mert napközben Pali megkért, hogy fotózzak az esti koncerten, ahol már rég ott kellett volna lennem (18:30) nem baj. hívtam Balázst, hogy mikor kezdenek Feriék, és mondta, hogy 8-kor, tehát megkértem Jancsit, hogy majd vigyenek már el kocsival 8-ra, és hálistennek el is vittek. ahogy odaértem, már épp beálltak, tomboltunk egyet, meg csináltam pár fotót és utána még a többi zenekarról is kattintottam párat, egyedül a legutolsóról nem, mert mi átmentünk a zónába hárman. Feriék meg haza mentek. 1 körül hazahozott minket Balázs apukája, iszonyat fáradt voltam. aludnom kellett.
ma reggel úgy keltem fel, hogy tiszta tinta a kezem körbe a fólia alatt.. : ( Krisztián le is baszott, hogy azért, mert neogranormont kentem rá. inkább nem kellett volna semmit, mert egy csomó festéket kiszívott a bőrömből... : ( hajj... lemostam a kezem szappanos hideg vízzel, sokkal jobban fáj már, mint akkor, amikor csinálta K. aztán nem kötöttem be, visszafeküdtem az ágyba Balázs mellé és vártam, hogy Zsuzsikáék meghozzák nekem a bepanthent. : ) ahogy meghozták be is kentem meg lefóliáztam.
ma nem csináltam semmit, itt volt Balázs és egész nap pihentünk, meg beszélgettünk.
ma vagyunk 3 és fél éve együtt. telik az idő. és múlik.


most itt ülök a gép előtt, megírtam egy iszonyat hosszú posztot, és végig egy zenét hallgattam. körbe-körbe.
nagyon ráfüggtem erre a számra:

no, i can't stay alone

now i can do my life
just me and myself and i,no more
but it wasn't you,i don't wanna waste my time,
i don't wanna lie anymore, it wasn't you



lie anymore....



my way is not straight away,my way is not just going right
my time is fighting me, i have to question life



i'm loving you
my friend, the music,
but the point, when you were alone on the street, where i searched you, (and) where i found your name
who stopped the time, it wasn't you
i don't wanna waste my time i don't wanna lie anymore...

2011. december 8., csütörtök

almost high.

nem... nincs meg. : ( még. majd szombaton meg lesz. : )
egyébként meg jól éreztem magam.
most viszont forgok. kívülről befelé. és zene szól a fejben.







és így érzem magam.

2011. december 7., szerda

freespace.

van rosszban is jó és jóban is rossz, és én most elérkeztem a csúcsra, olyan kibaszott boldog vagyok, és energiával telt, és alig várom, hogy holnap 17:45-kor találkozzunk Timivel a csonkánál és felmenjünk Krisztiánhoz, hogy felvarrja a karomra azt a két betűt... hihetetlenül várom, fel vagyok pörgetve.
tegnap is találkoztunk Timivel, szokás szerint zónáztunk, és jólesett. utána pipázás... ez kellett, hogy elindítson a jólétbe.
és ez az egész holnap fog beteljesedni, és Timi ott lesz velem. : D és olyan emberekkel leszek, akiket imádok.
szeretem, hogy körülvesztek.
 uhh Krisztián, csak egy szóra! nemrég tudatosult bennem, hogy milyen k*rvajó volt tegnap az a mandarinos vodka. köszi.
csóközön a világnak.

2011. december 5., hétfő

megint.

na takarodj... hétvégén megint kaptam egy képet. szerintem nyilvánítsák a túlsúlyos embereket életképtelennek, aztán végezzék ki. villamosszék, kötél, kálium injekció, mindegy, csak öljetek meg végre.



és mi lenne, ha elhinném: lehetetlen nem létezik...
?

2011. december 3., szombat

dream on.

az emberek tényleg belehalnának, ha a 'légyszíves' szót kötelező lenne használni...
végül is értem a logikát, nekem is van egy kedvenc idézetem:
inkább megdöglesz csendben, de azért se kérsz "


2011. december 1., csütörtök

first lesson.




nem mondtam ilyeneket soha... nem voltam benne ilyenekben soha... de most jól esett. nem gondolkodni, nem forogni, csak írni egyből azt, ami eszembe jut. éreztem a melegséget, ahogyan szétárad a testemben, minden sejtem felizzott egy másodperc töredékéig. rosszul kellene éreznem magam emiatt?  egyáltalán nincs bennem semmi rossz érzés... csak mosolygok. jó tudni, hogy még létezik ez az énem is... nem veszett el örökre a semmit jelző tábla mögött... bennem van, csak kell valami, vagy valaki, hogy előhozza belőlem. azt hiszem, jól fogok tudni aludni ma éjjel... minden bizonnyal.

megjegyzés:
- újabb felfedezés: sokmindent adott eddig is, de most elkapott az érzés, hogy ha olyan hangulatod van, a Deftones kimondottan ágybavaló zene.

Légy üdvözölve December...