csakmúlnamárel.

nemisénvagyokezmár

írni kell. írni kellene. sok minden van ami nem akar kijönni.. pedig végre megkönnyebbülnék.

nem jön.

hm.

lehetséges hogy már nincs is bennem semmi?
talán most halt ki belőlem minden ami fontos volt valaha is.
talán
érzéktelen érdektelen ?
a bárcsakmindegyvolna már nem bárcsak. már mindegy.
ne keressetek ne hívjatok ne kérdezzetek.
ez már nem én vagyok.
nem tudom hol találsz meg..
de ha keresel akkor elsőnek a szívemet keresd meg. az a legfontosabb.
eltűnt
és már nem is fáj
nemjójel

egy a rossz csak: kínozezacsönd de nemölmegsajnos

metro.
gyilkos.
két állomás között édes a bosszú
biztosölnifognakölnifognak ölni.

az ajtóm nyitva van
még most is
mint mindig
várlak

áhh.
!
szédítőforgás körbekörbe.. de fáj a kis fejem..

zuhanni.zuhanni végtelelen lassan . . .
halált álmodni mindig ugyanolyan

nem tudom mitüldözök, de soha..soha nem érem utol. mégsem fogok megpihenni soha... sehol

ELÉG

működj! kreálj! gondolkodj!
önmegismerés.. önösszeszedés
születés és halál között oly jelentéktelen az idő
törekedj! boldog vagy, csak nem tudsz róla!
így lesz tiéd az örökkévalóság.
lásd meg a jót. lásd meg azt akinek szüksége van rád! aki figyel..
mert van ilyen.
csak nem veszel tudomást róla.


ezekmegcsakszavak.
úgy ahogy mindig.
én meg csak ennyi vagyok.
és..
értem is magam néha.
talán most is.

nem..most nem

majd elmúlik egyszer.

csakmúlnamárel.