hmm... egész nap együtt. minden szép és jó volt addig, amíg haza nem ment. annyira be tudok fordulni ha egyedül maradok. hiányzik nagyon és várom már a téli szünetet, hogy az egészet együtt töltsük. hmm milyen jó is lesz... addig is pedig szenvedjük végig ezt a kis időt : )
(viszket a hátam! valaki vakarja meg... óhh.)
-----
...koppanva járni macskakövön nyirkos hideget érezni csak a hídra felérve nem fordulni meg...hallani saját zihálásomat...nézni a hajnallal farkasszemet kirakni zsebemből vágyaimat átvenni lassan a híd remegését... zuhanni zuhanni végtelen lassan látni kívülről saját testemet gondolni hirtelen gyermekkoromra víznek robaját hallani meg... fulladva ülni fel ágyam ölén lassan fogni fel hogy "minden rendbe van"... múlhatnak évek és bármi lehet halált álmodni mindig ugyanolyan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése