aha

és most akkor megint üljek le, és próbáljam meg leírni, hogy milyen az, amikor a levegő illatából lehet érezni, hogy mindjárt esni fog az eső, és ahogy kilépek az utcára, el is kezd esni, nagy cseppekben, és vattacukorillatú lesz a levegő, puhán kopog az eső a leveleken, és eszembe jut a sok, porszagú séta gyerekkoromból, és nagyon, de nagyon különösen érzem magam, nem jól, nem rosszul, csak máshogy, megfoghatatlanul, ezt csak érezni lehet, definiálni nem, ha ránézel, elhalványul, mint a csillagok, de közben mégis kétségtelenül valós, na ezt, ezt kéne szavakba önteni jól, élvezetesen, színesen, de ezt nem lehet basszus, ezt tényleg csak átélni lehet.

- - -