az érzés, hogy egy szimpla Descartes féle derékszögű koordinátarendszerben úgyszólván ábrázolhatatlanul meredeken zuhanok valahová, valószínűleg nem tekinthető teljesen alaptalannak.
A tévét pedig kihúztam átmenetileg, a napi teendők listájáról és a konnektorból is, ugyanis tegnap este helyi idő szerint fasztudja mikor azon kaptam magam, hogy félig a számhoz emelt pohárral, másik kezemben telefonnal, bambán leesett állal bámulom a képernyőt, ahol épp azt ecsetelik, hogyan készül a zokni - és teszem mindezt legalább tíz perce, egyetlen aprócska mozdulat nélkül. Zombi üzemmód rulez.
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése