2010. március 11., csütörtök

huszonegy.

hétfőn fáradtság.
kedden migrén.
szerdán migrén.

ma pedig rájöttem, hogy én tényleg antisocial vagyok. mostmár komolyan. nem bírom elviselni az embereket, akik körülvesznek. (ok vannak kivételek, de kevés)
örülök, hogy végre itt a hosszú hétvége.
dilemmában vagyok. arra gondoltam, hogy átmegyek a DEOEC-re. picit félek, hogy nem fogom bírni. van nekem ahhoz elég szorgalmam? szeretném.

olvasni szeretnék.. annyira éhezek valami jó könyvre, jobban mint bármikor... valamit muszáj forgatnom.

rekordot is dönthetnék a rubik kockámmal. sőt, jöhetne a 4x4-es vagy az 5x5-ös. a 3x3-as már nem túl nagy kihívás.

sajnos nem állnak össze a mondatok. a hetem vegyes volt. volt nagyon jó és nagyon rossz is. néha olyan, mintha minden szó börtönbe zárna. és beszélni szinte fáj... nem kell semmi más csak egy papír meg toll. kiírtam magamból dolgokat, amiknek itt nincs helye. nem magánügy, de visszaolvasva: semmi értelme. csak betű özön, amit egyedül én értek. vagy néha még én sem. kimondatlan szavak tengere.
léthazugság?
pedig nem is tudtam, hogy hitem örökre megmarad.
oh swimming in your water. dive right into you...

csak a falak őrizzék titkomat, mert bennem őrült láng ragyog.
idelenn idegen.

neked pedig boldog huszonegyet. 
elég szépen bírjuk...
: )   <3

2010. március 7., vasárnap

hatesundayspost

igen igen. utálom a vasárnapot. köztudott.
a mait főleg azért utálom, mert rosszat álmodtan. nagyon nagyon rosszat.
és csak 2-ig voltam együtt Balázzsal, mert neki mennie kellett le a próbaterembe, nekem meg fel Sanyiékhoz, mert holnap lesz Sacának a 11. születésnapja.
délelőtt tévéztünk, beszélgettünk, kihasználtuk a maradék időt és kiéltük a szeretethiányainkat. (vagyis próbáltuk, asszem nem sikerült.)
én este értem haza, 8 körül, Adrit kérdeztem h otthon van-e Balázs, és ő is csak fél 9-kor ért haza. 
hiányzik. :$
remélem tudunk holnap találkozni.
és remélem hamar eltelik a hét.

helaúszia.

2010. március 6., szombat

ego van és bacardi.

kellemes kis nyugodt nap volt.
Balázzsal mozogtunk kicsit a kertben, bár nem volt valami jó idő... 
4 körül hazament, hogy egy picit otthon is legyen, én addig hajat mostam stb. és 6-ra mentünk is vissza a tébolyba megbeszélésre.
fél 10-re mentünk az arizónába, eliszogattunk a srácokkal, dani megint jól bebaszott.
éjfélkor meg csörgött Bali az apukájának, hogy hozzon már haza minket, ide hozzám. fél 1 körül itthon is voltunk, de a kocsiban itt a házunk előtt még beszélgettünk vagy fél órát. 
nagyjából negyed kettő körül elmentünk fürödni, az volt vagy 45 perc, majd nagyon pici beszélgetés után el is aludtunk. (hajnalihárom.)

érzékeltem paranormális aktivitást is, de inkább nem szóltam egy szót se. nem tudott volna elaludni.

2010. március 5., péntek

sistereurope.

hátigen.
végre péntek.
suli után egyből le a próbaterembe. lent volt Pisti is gitározgatni. 
nekem eszembe jutott egy foo fighters szám (sister europe.) én ezt még régebben meg is tanultam dobolni, (nem mintha olyan bonyolult lenne.) egész nap ez járt a fejemben..de csak ez.
próbaterem után harmincas busz, nagyállónál leszállás, Pisti ment tovább haza a tóciba, B. meg eljött velem a városba megnézni pár dolgot. Aztán hazamentünk hozzájuk, ott voltunk egy darabig. :D Aztán elszakadt a nadrágom. (ennek már nem örültem igazán.) Aztán elindultunk bevásárolni a müllerbe. (az ozmáni müllerbe, ami hozzánk van közelebb) vettünk sacának szülinapi ajándékot, nekem púdert és fizetés előtt parfümöket szagolgattunk. odajött a csaj hozzánk, hogy segítsen e. tudjátok az a munkaerő aki segít eldönteni, hogy melyik árut válaszd. a lényeg az, hogy könnyebb legyen a buxa távozás után. :D egyébként értette a dolgát. Balázs persze elkezdte beforgatni. annyi értelme volt, hogy találtunk egy kibaszott jó parfümöt, ami mindkettőnknek nagyon tetszik, és imádni fogom rajta. valamikor megkapja tőlem. ^^ A csaj természetesen rá volt kattanva Bazsra, ki nem? :D ott szagolgatta 2 percenként a csuklóját, azt állítva, hogy az illat egyfolytában változik. eközben ki lett tárgyalva, hogy a drágám zenész, és énekes-gitáros az Uprising nevezetű grunge beütésű zenekarban. a csaj elköszönéskor hihetően remélte, hogy fog még hallani a zenében elért sikereiről. naggyon ikszdé. hazafele a buszmegállóban azon flesseltünk Balázzsal, hogy vajon fog-e neki integetni az autójából... nem integetett.
csak elhajtott mellettünk háromszor. :D
nem volt kedvünk a szélben hazagyalogolni hozzám, szal negyvennégyes aztán tizennyolcipszi és estére haza is értünk. tévéztünk, beszélgettünk, és igen hamar elaludtunk. megbeszéltük, hogy most korán fekszünk le, hogy ki tudjuk pihenni magunkat. el is aludtunk elég korán (11 körül) és fel is keltünk elég korán :D (10 körül).
jó nap volt.

2010. március 4., csütörtök

damnit.


nyomorult egy nap. de még mennyire nyomorult. be kéne tiltani.
---
egész nap tiszta ideges voltam, hiányt szenvedtem egyes dolgokban, az emberek persze a képembe röhögtek volna, ha nem lennék ilyen megbecsült személyiség ikszdé.
egyébként valószínüleg röhögtek is, csak nem a képembe, hanem a markukba. őszintén: leszarom teljesen, hiszen amióta egy hiperintelligens antisocial képében élem a mindennapjaimat, az emberek a legutolsó dolog, ami felkeltené az érdeklődésem.
tudodmit? gyűlölöm az embereket.
persze most csak a nyomorultság beszél belőlem, mert van rengeteg ember, akit imádok. (fel se lehetne sorolni mennyi...) sőt az ismeretlen idegeneket is sokkal jobban szeretem akármelyikőtöknél. na befejeztem a gyűlölködést.
tehát egész nap szétvetett az ideg, egyedül Escher műveinek nézegetése tartott életben. annyira el tudok merülni a furcsa alkotásaiban. ^^
felhívtam B.-t, hogy amint végzek, megyek a próbaterembe. megírtam neki azt is, hogy mikorra ér oda a busz. ahogy bemegyek a próbaterembe a nézésétől még idegesebb lettem. aztán hozzá rátett egy lapáttal a kérdése is: "hát te???"
nane. hát nem beszéltük? nem írtam? "de igen! de anya nem írt neked sms-t, hogy ne gyere és menj haza egyből?" hát nem... "biztos?" áááá mivan? azt hiszi, hogy direkt tagadom le az smst és direkt lázadok azzal, hogy na azért is lemegyek?! röhejes. valami csajt oktatott, de mér rég végeznie kellett volna. otthagytam őket és elindultam haza, de mivel 20 percet fagyoskodtam a buszmegben, még ők is utolértek. B. kérte, hogy menjek le hozzájuk, de nekem onnantól minden vágyam az volt, hogy hazamenjek és egyedül lehessek, hogy ne lássa senki hogyan vergődök. nem szeretem ha szar napom van. áhh mindegy. tehát nem akarta engedni, hogy leszálljak a harmincasról, de csak sikerült kitépnem magam a kezei közül.
elvégeztem itthon gyorsan a teendőimet, és lefeküdtem tévézni. annyira de annyira elkezdett görcsölni a hasam, hogy azt hittem kést forgatnak benne. nah igen. hasfájásnál nincs rosszabb. bár a múltkori migrénemnél arra adtam le a voksom. ájdonnó.
8-kor meglátogattam a mellékhelyiséget és ment a hasam. kiba**ottul örülök neki, mivel nekem sose szokott menni, és ráadásul 6-kor vettem be a gyógyszeremet. megnéztem a papírját, de nem ejt szót hasmenésről, csak hányásról... én azért vettem be egy plusz szemet a tartalékcsomagból, nehogy ne tudjon felszívódni itt nekem normálisan. már csak egy gyerek hiányozna...
annyira lenne kedvem most alkotni valamit. amúgy szeretnék egy gitárt festeni a falamra. vagy egy dobszerkót. ötletek vannak.
kimerült vagyok, gyengének érzem magam, rossz kedvem van, ezt a napot nem fokozom tovább, talán elmegyek aludni.




Such a lonely day
Should be banned
It's a day that I can't stand
The most loneliest day of my life
Such a lonely day
Shouldn't exist
It's a day that I'll never miss
Such a lonely day
And it's mine
The most loneliest day of my life
And if you go,
I wanna go with you
And if you die,
I wanna die with you
Take your hand and walk away
The most loneliest day of my life
Such a lonely day
And it's mine
It's a day that I am glad I survived.


2010. március 2., kedd

♥rablás.

hát igen.
az egész élet egy óriási szívrablás.
megújuláselpusztulásmegújulás. --> főnixmadárkomplexus.
ennél nagyobb szerelem tán nem is létezik.
és ez így jó. 
tart amíg tart, holtomiglanholtodiglan, de minden perc egy csepp eufória.

youaremydrug.
andIneedafixcosImgoindown.

2010. március 1., hétfő

kecskemét.

óriási hírem van!!! :D
A Diák KonferenciA pályázatára írt művem (Járványok régen és napjainkban - Gyermekbénulás:  Poliomyelitis enterior acuta) bejutott a II. fordulóba!!! :D ^^ ez azt jelenti, hogy március 31-én megyünk Kecskemétre, ahol szóban kell bemutatni. Ott is fogunk aludni,és utána meg már tavaszi szünet... hát ez valami csodálatos!!! : )

2010. február 28., vasárnap

closeuptheholeinmyvein.

igen.
close up the hole in my vein.
meg
light up the darkness.

ez megint csak a vasárnap esti depresszióm.
nem igaz, hogy ilyen rövid egy hétvége.
most megint azzal fog eltelni a hét, hogy a péntek 13:50-et várom, meg az estét, meg a szombatot. aztán a vasárnap elmehet a búsba. a vasárnapot talán még a hétfőnél is jobban rühellem. ez tuti.

Balázzsal beszéltük ma, hogy alapítunk egy zenekart :D ketten, és gondolkoztunk a neveken. én mondtam poénból egy olyat, hogy: artéria, és ebből csinált Balázska altériát. :D
annyira király!  . a l t é r i a .   hihi ^^
szeretlek <3 .d.b. 

nem akarok holnap suliba menni.
damn it.

remélem rövid lesz a hét.
remélem nem én leszek kihívva anatómiából.
remélem nem lesz kórtanból semmi.
remélem jól sikerült a terápiásom.

remélem holnap mindenki békénhagy, mert ha rajtam múlik eljön az apokalipszis.

2010. február 27., szombat

twentyseven.

voltak ma itt Sanyiék, kaptam tőlük egy elektromos fogkefét, meg beszélgettünk meg minden.
Balázsékkal pedig 2-től interjút készített Kiss Ernő! Igen, az a kisernő, akit megismerhettünk Madam X-otic mellett :D nagyon durva.... Dr. Akula a baktercsászár.
az epic az, hogy a srácok szerint nem is annyira retard az arc. ok.
este felmentem az arizónába teljesen feleslegesen, elég ratyi volt a hangulat, meg a társaság főleg. ratyi a köbön.
uccsó busszal hazaszánkóztunk, supernatural, ... , alvás.

kösziszia.

2010. február 26., péntek

crap.

ugye mindenkinek lehetnek rossz pillanatai?
a hajnali is egy ilyen volt, csak egy kis dühkitörés...
neharagudj.
péntek este próba, nem is emlékszek hogy keveredtünk haza. de hazaértünk.
supernatural.
alvás.

comeawaywithme.

miért nem vagyok normális?
én saját magam miatt szenvedek.
aki miattam szenved, az leléphet.

sajnálom.

2010. február 25., csütörtök

.küszöbinger.


igen igen. már épp a küszöbön állt, amikor el kezdett ingerelni. annyira gáz.... most nem érzem jól magam. cseppet sem. várom már a holnap 13:50-et... 
erősen elgondolkoztam, hogy holnap bemenjek-e mikrobiosz előadásra Maszattal meg Rebbel 16-20-ig, de asszem most kihagyom.
...
...
...
és igen. most vesztem össze a felettem álló nővel is.
...
hogy mit fogok csinálni hétvégén? semmit. de mindent megteszek, hogy nekem a legkényelmesebb legyen és ezzel mindenkit idegesítsek.
...
...
...
...
na Maszat... menjünk Arizónába. de előtte lessük meg, hogy van-e hely!
...
...
...
most, hogy gondolkozok... miért mindig bizonyos időközönként kapok a külvilágból jeleket? és miért mindig attól akarok kapni aki a legelérhetetlenebb vagy legrosszabb...? 
...
...
...
csak csöndet akarok és pihenést. lehet nemsokára megalvadok.
nyugi.
holnap péntek.
péntek.

.strangulálás.

.
sikerült ma is beérnem időben, ez nagy teljesítmény. csak 5 óránk volt, kettő terápiás és három diagnosztika. délben végeztünk, és mentünk korizni a szabadtéribe. jó volt, bár eléggé lágy volt a jég. most értem haza félórája, ette és most pihenni szeretnék. 
remélem Bazs meglátogat, de ha nem az se baj ( :[ ) mert HOLNAP PÉÉÉNTEK!!! ami azt jelenti, hogy lazulás, Bazsalygás, vidámság és boldogság hetvenkét órán keresztül!!!!  ^^

<3
.d.b.

2010. február 24., szerda

tizenkéthétpluszkettőextralight.

Adél ma odafordult hozzám, hogy képzeljem el, ő kiszámolta: 12 hét plusz 2. hát lehet jobb lett volna nem tudni róla...
: ) hm.

a napot nagy nehezen túléltem... iszonyatosan fárasztó volt. nem sok kellett a véghez, miután kórtanon az akvirált immundefektus szindrómát egy jó kis zaftos anatómia követte... hát mit mondjak erre? repesek az örömtől, hogy megtanulhatom fullosan az izomrendszereket. ja és ráadásként egy kis biofizika, és a legeslegagyleépítőbb: dupla vállalkozási ismeretek. na neee.
ehhez ma nem volt kedvem.
a szakmai angol már csak móka volt és kacagás... nem jelent meg a csoport, összvissz négyen voltunk bent.

nemrég jöttem haza, átmentem Matyiékhoz, hogy megköszöntsem. beszélgettünk a fiúkkal, holnap este is átugrok picit. most, hogy hazajöttem beszéltem Balázzsal <3, és nagyon elszomorított, hogy rossz kedve van. : ( rettenetesen rossz érzés... behorpadtszív. főleg így, hogy nem vagyok mellette és nem tudom kihozni a letargiájából. nah de remélem holnap találkozunk és szétpuszilom. a hétvégéken meg már úgyis együtt élünk ^^ alig várom már.

megyek megalvadni, nektek meg minden jót.

*.extralight.*

*nausea.*

ahh ma megint hányingerrel keltem... kezd elviselhetetlen lenni az egész. lehet, hogy a gyógyszer mellékhatása?

*HND*

BOLDOG NÉVNAPOT MATYESZ!!!

2010. február 23., kedd

aludniakarok !

Szeretlek Bazs. és hiányzol. nagyon.  
(alig várom már a pénteket.) ^^  
.d.b. <3

...jó volt az este, nagyon bejött a MonkeyMachos :D tiszta jófejek azok a srácok. bár Ateszt már régebb óta ismerem Balázson keresztül, meg Sánnal is összefutottam már egyszer a városban, jó volt végre koncertezni látni őket. mindig is kíváncsi voltam. hát az a dobszerkó nagyon meglepett. kibaszott jól szól. és S. nagyon jól kolompolt. Gézu stílusa meg tökre illik az egész zenekarhoz. sokkal jobban el tudom képzelni, mint Bazsit. (nem sértésnek szánom, ezzel te is tisztában vagy)  : ) tehát a mai MonkeyMachos koncertre és 7/10-et adok, azért nem kapnak többet, mert részegek voltak, és szarul hangosodtak ki :P vajon miért... de a számok odabasznak. grat...

asszem megyek aludni, mert hulla fáradt vagyok. sajnos megint nem fogom tudni kipihenni magam : / teljesen ki vagyok merülve. jóéjt.

u.i.: Sanci, ESETLEG ha benéznél ide... , azt üzenem, hogy: jó lett volna ma is beszélgetni picit. : )    
_@/"

összeesküvéselmélet ( ? )

most tényleg ennyire ellenem fordult a természet? :D
miért akarjátok ezt?
miért kell mindenféle feromonnal bombázni?
én nem akarom, hogy célbaérjenek. nekem az a jó, ahogy most vagyok.

...mindig a legjobb pillanatban tűnsz fel az életemben...  -.-  köszi.

csakjobbramenj.

hékás!
te...
megmérgeztél?! ...


ez annyira nevetséges... nevetséges, amilyen reakcióim vannak egyes ingerekre. ez félelmetes is egy csöppet... : /
(nem akarok kizökkenni a helyes kerékvágásból)
nem tudom magam hova tenni.
(pedig van életcélom, és eddig tiszta is volt.)
remélem ez csak átmeneti.
(elég érdekes gondolataim vannak, annyira nem helyes és kétségbeejt...)
...
az lesz, mint eddig is. akármilyen útkereszteződéshez érek, csak jobbra fordulok. egyáltalán nem nézek körül, hogy merre lehetne még menni... még akkor se, ha balra sokkal rövidebb és kényelmesebb. megyek csak jobbra, eddig mindig bevált, mindig jól éreztem magam, akkor most se lesz gond. boldog vagyok. : )
ennyi.
kész.
vége.


2010. február 22., hétfő

kifordultbelsőkközt. ( ? )

te talán meg tudod mondani, hogy mi ez a furcsa várakozás bennem... én gondolkodtam, de nem tudom. vagy csak nem akarom tudni?... annyira nem tudom mi van ebben a pillanatban velem. : ) de egyfolytában csak mosolygok. és képtelen vagyok abbahagyni....
mi zavarta meg az eddig szinte monotonon működő berendezést? ki szorongatja azt a valamit a mellkasomban belül? és miért mosolygok még mindig? : D
egyfolytában...... 
tudod mit szeretnék most csinálni? a legforgalmasabb város legforgalmasabb utcáján nevetni hangosan.. nagyon hangosan, addig, amíg ki nem csordul a könnyem. aztán csak mosolyogni tovább, hazajönni és végiggondolni az életemet. hogyan élek én igazán? élek-e egyáltalán? : )
igen. élek. és tudom a dolgom. azt hiszem ma egy kicsit jobban elragadtattam magamat a kelleténél. : ) de akkoris jólesik. és nem érzem magamat bűnösnek, nem érzek bűntudatot (még). ahhh.... hülye vagyok? :D igen. minden bizonyíték erre utal. hülye és csak egyszerűen detti. igen én. még mindig. még mindig tisztán és úgy ahogy szeretnéd, hogy legyek neked. 

valaki okosan megfogalmazta azokat a dolgokat, hogy:

"...sose céloztam, hanem inkább engem talált meg valahogy mindenki labdája...
mer' az vagyok, aki nem nagyon kereste a szerelmet, hanem valahogy találta.
mer' a szerelem se tarthat el addig, ameddig valahogy még ellát az ember...
...
a szemed takard el és úgy számolj el egész százig,
én meg a korlát mögött bújok el úgy,hogy csak a szívem látszik
és onnan fogod tudni azt, hogy én vagyok az egyetlen ember,
akivel jó lenne egyszer..."

: )
csak ne feszítene ez a valami itt belül. : )


átszalad
és ha lát
közben egy
csillagot
arra, arra fut
a változás
hogy másfelé
az mély nyomot
hagy benne hát már
túlvilág
kerék alá vagy
zsákba be
és hogy szid
pedig halva lát
nem lányregény
nem is mise.

sziakösziszervuszheló.

2010. február 21., vasárnap

wantyou.

robbant aminek robbannia kellett, ömlik a vér, gurulnak a bogyók, huszonegy és hét nap szünet. öröm és fájdalom vegyesen, megkönnyebbülés és nagy várakozás. 
paranormális tevékenységek körülöttünk és te félsz én érdeklődök. kár hogy nincs egy EMF mérőm. te megelőznéd én előidézném, te menekülsz én üldözöm. bennem már nem hagy mély és fájdalmas nyomot, legmélyen belül egy olyan életre vágyok... egy olyan életre, ami talán csak a filmekben létezik, ismerni a természetfeletti minden porcikáját és szembeszállni vagy mellészegülni. felszerelve lenni minden különleges dologgal, hasznosítani a latin tudásomat. rajtam múlik mennyire merülök el... de neked nem kell félned.

fáj a fej. feszít, lüktet, saját magam ellen szegülve harcol minden egyes idegsejtem. a szem fárad, a száj kiszárad, mégis ülök és nézek előre. beszélnék is, de az már nem megy. megint gyorsan telt el ez a hétvége, túl gyorsan ahhoz, hogy el tudjak bújni a világ elől. 
... már csak ötöt kell aludni és megint péntek. megint veled lehetek. veled aludhatok. foghatom a kezed. egészen vasárnap estig. nem adnám ezt a lehetőséget semmi pénzért és senkinek. de sajnos túl kevés egy nap huszonnégy óra.

jólvan. itt legyen vége.

2010. február 18., csütörtök

paranormalactivity.

Boldog Névnapot detti.
köszi köszi köszönöm.  -.-

Röviden:
1.: szar nap.
2.: jó délután.
3.: nagyon jó késő délután.
4.: átlagos este.

1.:
--->
Iskola és total suck. úgy kábé mindenből és mindenkiből(!) elegem van. jó volt szünetekben felidézni a hétvégi kiruccanás örömteli pillanatait de itt ki is fújt. 
annyira nincs kedvem holnap bemenni : / nincs kedvem az emberekhez. az ottani emberekhez.
.antisocial.

2.:
--->
Suli után menekültem rögtön Zsuzsikához. Nagyon aranyos volt, felköszöntött, kaptam egy nagyon nagyon jó illatú parfümöt ^^ Givenchy ^^ imádom. meg még zsebpénzt is adott :D
Meg hazahozott.. ahh nem kellett szenvednem a buszon. beszélgettünk is picit, jó lenne vele elmenni valahova kikapcsolódni...

3.:
--->
Balázska felhívott, hogy nagyon rosszul érzi magát, mert nagyon hiányzok neki. hát kábé én is haldokoltam, úgy örültem, hogy felhívott. mondta, hogy lejön. nagyon nagyon jó volt vele lenni, mintha évek óta nem találkoztunk volna, pedig csak tegnap nem. : ) 
szeret. szeretem. mindennéljobban. örökkönörökké. ^^  .d.b. <3
belenéztünk a paranormal activiy elejébe és nagyon jó :D és hétvégén megnézzük végig.

4.:
--->
átlagosan unalmas az estém. nem tanultam. nem is fogok. netezgetek. felraktam újra a ps cs4-et de a szemét megint expirálta a licenszét. donnóvattudú...
asszem hétvégén kimegyek és felmászok a létrára és letöltök egy másikat. amúgy se jó a cs4.

blogolok.
alterkodok.
dílerkedek. 
bazsalygok. <3

és várom a holnap estét...

2010. február 17., szerda

repülés.

rég nem írtam. nem volt mit? vagy csak nem volt időm? nem volt kedvem? teljesen mindegy... az biztos, hogy nem írok le semmit visszamenőleg. pedig rengeteg dolog történt velem. rengeteg.
ebben a pillanatban fáj a létezés. belül is. kívül is. mindenhogyan. nem akarok semmire gondolni csak lebegni valahol, repülni a fellegek felé és zenét hallgatni vagy énekelni mindegy mindegy csak zene szóljon a fejben...mindig, egyfolytában... és azt se vegyem észre, hogy már nem is repülök, hanem zuhanok... zuhanok lefelé a semmibe... és én nem várok semmit a semmitől, érdektelen vagyok, felőlem zuhanhatok, majd kifogok rajta és a zuhanás is elhiszi , hogy így még nem repültünk soha, és talán nem is fogunk már soha...nem a zuhanás számít hanem a leérkezés.

2010. február 5., péntek

wtf. ?!

...
miért kell mindig felidegesíteni?!
...

2010. február 4., csütörtök

mitévő?

hurrá.
a mai napon hivatalosan is meg lett állapítva, hogy alvászavarral küszködöm. most mit kezdjek vele? köszcső... nem hinném, hogy pszichológushoz fogok járni. néha meg nem árt az a pár szem nyugtató vagy altató... hozzászokni úgysem fogok. eddig csak egyetlen hátrányom adódott ebből: az hogy állandóan elkések reggel a suliból. ami mondhatni elég nagy gáz... mindegy.

van egy új hobbim, mióta van fehér köpenyem és sztetoszkópom... : P és méghozzá testékszerek berakása fülbe-orrba-szájba...stb. már elég szép tű kollekcióm is van, meg fertőtlenítőm meg lidocainom meg egy ügyes kezem : D. akinek kell szúrni, nyugodtan szóljon, ingyen és bérmentve megcsinálom, ahogyan csak szeretné! ^^

egyúttal szeretnék embereket toborozni vérvétel gyakorlásához : ) nyugi van profi vagyok. : P hehe...
imádok szúrkálni és imádom a vért, gyertek sokan!!! de szóljatok előtte. : ) 

---------------------------------------------------------

egyébként a mai volt a leghosszabb napom...ma adtuk fel a versenyre a pályamunkát is... suli után még elmentem Zsuzsihoz a 30 tojásért. majdnem 6 volt mire hazaértem. épphogy ettem és leültem a gép elé, írtak Balázsék, hogy menjek próbálni... mentem volna szívesen, de nagyon fáradt voltam. bocsi fiúk. bár lehet, hogy ketten többre haladtatok...
nem akarok a mai napomról többet írni... nincs kedvem. köszi.

--------------------------------------------------------

én leszek az éjfél
kézen foglak
szétrepesztem rajtad az inget
én leszek az ágy
a lehulló könnycsepp
én leszek
a vággyal terhes tekintet

mindenestül
ott leszek mindig
mert te engem
megjel
öltél

2010. február 3., szerda

changeyourheart.

change your heart, look around you...change your heart, will astound you... I need your lovin' like the sunshine.
Everybody's gotta learn sometime...

én csak ülök...
és itt van ez a régi film... elég régen láttam, de ma eszembe jutott. lehet mondani talán, hogy maradandó alkotás és sok emberre nagy hatással volt. negatív pozitív, akár semleges, de biztos hogy szokatlan.. 
Eternal Sunshine of the Spotless Mind. ... és én annyira imádom ezt a filmet. és imádom dzsimkerrit és nagyon jól játszotta a szerepét... kétvinszlettel együtt.
és itt van ez a videó... ma egyfolytában csak ezt néztem... annyira beforgatott. most őrületesen feszít itt minden belül. jó lenne megnézni mégegyszer, de nem tudom hol van. bár azt sem tudom, hogy én hol vagyok. a lényeg, hogy ha nem tudom megnézni ezt a filmet mégegyszer, eljön a világvége...

nem tudom hol vagyok. de mindenképpen valahol. gondolkoztál már olyanokon, hogy az egész világon vajon hány ember gondol ugyanabban a szent pillanatban ugyanarra, mint te? én igen. érdekes nem? vajon rajtam kívül hány ember van, aki ebben a pillanatban erre a filmre gondol, esetleg éppen nézi is...? jó lenne tudni. hány ember van, aki egyszerre blogol most velem, és ugyanilyen érzések vannak benne? nem tudom. lehet, hogy csak megint túl sok időm van gondolkodni?

Balázsnak már nincs csüt-pént suli, szóval ő ma iszik a próbateremben. elvileg. én iszonyat álmos vagyok, és mégsem alszok... aztán csodálkozok, hogy mindig elkések. 

nem értem magam... semmi gondom nincs az égvilágon. most mégis mindjárt sírok... olyan mély érzések kavarognak bennem... vegyes érzelmek. legszívesebben csak ordítanék hosszan... jó hosszan, amíg be nem rekedek... aztán ha elmenne a hangom, egyszerűen csak sírnék. addig amíg jólesik... néha sajnálom, hogy senki nem olvassa ezt a blogot. néha jólesne tudni, hogy valaki van, akit érdekelnek egy ilyen lány panaszai... a címet konkrétan senkinek nem adtam meg, de mégis, aki meg akarja tudni, annak csak meg kell néznie iwiwen. nem másnak írok, csak magamnak. de most igen. most jólesne ha elolvasná valaki és az a valaki talán még értené is mi van bennem. talán ő is érzett már ilyet és tudja milyen rossz.

zuhanni...zuhanni...végtelen lassan
látni kívülről saját testemet
zúg az idő. és telik. és múlik. aztán megáll. ilyenkor végtelenül lelassul minden..aztán megmozdul az idő. és megremeg és megmozdul és újra zúg, zakatol, cseng-bong... hallhatatlan hangja szétfeszítni a teremet és a teredet.. és a lelkemnek zenél. a lelkednek.

ha most álmodnék, akkor felébrednék. felülnék a saját, jégcsaphideg, álmok súlya alatt megroskadt ágyamban... és elgondolkoznék: hogyan készülnek az álmok???
Hogyan készülnek az álmok? ... én elmondom neked...

az emberek azt hiszik, ez egy egyszerű és könnyed folyamat...valójában elég komplikált. a válogatott összetevők elengedhetetlenül szükségesek...
tehát. végy egy fazekat és pár kósza gondolatot, amit bele is önthetünk így az elején. adunk hozzá egy csipetkét az aznapi történésekből... majd elkeverjük pár múltbéli emlékkel. fűszerezzük szerelemmel, barátsággal, kapcsolatokkal és egyéb ismeretségekkel... kell néhány szösszenet, amiket napközben láttak, személyes dolgok. aztán a végén, hogy megbolondítsuk, szórjuk bele az összes zenét, ami a nap folyamán a fülünkbe mászott. és íme kész az álmunk. indulhatunk?

csak halkan, nehogy felébredjek!

szépálmokatkösziszia.

csaknekedjátszom.

***
boldog névnapot édes.
<3 
'fénylő Napom vagy' 
zengeném
 volnék csak költőékes udvarodban
 fennség
 'forró éjjelem vagy'
 súgnám neked 
volnék csak olcsó szeretőd
 szívem  
de húsod és véred vagyok.
 többet nem adhatok.
  
 ***

2010. február 2., kedd

[ blackbird. ]

***

nehezen keltem. általában mindig, de ez kimondottan nehéz volt... ahh az a vad ébresztőóra. mindig szétdörrenti az álmom. olyan jó érzés lenne végre... legalább csak egyszer a REM szakaszban felébredni, frissen és üdén, mint soha ezelőtt. csönd. you fail. igen, a hajnal leadta a díszlövést és robbant az ég alja, szinte ordított rám, hogy ideje kitakarodni a meleg és biztonságos, édes álmokat nyújtó extra kényelmes ágyamból. szárazon ég a torok, és az amúgy is mínusz 2,75-ös szemem még szemüveggel is használhatatlannak bizonyult. milyen megtiszteltetés, hogy minden egyes reggel harcot vívnak a testemért... de semmi extra. csak az éjjel és a nappal. kemény küzdelmek után mindig győz a papírforma, és megtorol, hogy már megint késésben vagyok a drága iskolámból.
zene szól a fejben.
a tükör előtt leblokkolva... csak nézem a szemeimet. egyszerűen le sem tudom venni a szememet a szemeimről.... ismét elvesztegetve a drága időm nagy részét.. zene szól a fejben.
reggel. reggel. reggel van.   mindenreggel.

---------------------------------------------------------------------

ez a nap rettentő unalmasan telt. 
és lassan... iszonyat lassan...
és az a várás... mikor mehetsz már haza? tudod arra a helyre, ahol élni kell. vagy ahol élni lehet. ahonnan mindig elindulsz vagy ahogy akarod...
ismered azt, amikor a füledhez emeled a karórád és hallgatod a másodpercek súlyos hangját? minden egyes kattanásba beleremeg a szíved, és úgy érzed, hogy már nem is létezel. csak lebegsz valahol a semmiben. fura zajok szűrődnek be kintről és hirtelen megszűnik a lebegés. megszűnik, és te egyáltalán nem tudod felfogni, hogy repülsz-e vagy zuhansz. csak tudod, hogy valami épülőben van, valami tornyosul...talán leszakadni, felrobbanni, tönkremenni készül. neked teljesen mindegy. érdektelen. mert még mindig. egyfolytában hatalmas benned a várakozás. csak ülsz és vársz és hallod a másodperceket, ahogy nevetnek rajtad. minden kattanásra reagál a szíved..de egyre erősebben és erősebben. dobolni kezd, és nagy svunggal tolul a véred, hallod zubogását. ez valami személyes-szenvedélyes dolog. valami, semmi . . . 
hékás... te is hallod a hangokat ott bent? a fejedben...
igen, hallom.
és megcsillan arcodon ritka mosolyaidnak egyike...majd a nap előbújik a porcukros cumulus mögül. elhalkul a monoton robaj, ahogy a kezed leesik a fejed mellől. már csak a felhőt nézed... a színeket, amiket az az erős-gyenge energiaforrás kölcsönöz neki. a formát, ami soha nem lesz már ugyanolyan. változik, ugyanúgy, mint te. mint az egész világ. nézed, és csak nézed, mert tudod, hogy a pillanat egyetlen és igazi. olyan, amilyen ők sosem lehetnek. csak te és a felhőd. 
ahogy telnek a percek rájössz, hogy mekkora csoda a világ. mégis... hiába tudod, ez csak egy semmibe küldött rádióadás. te magad pedig eltiporható vagy. egy apró óriás, bolygók közt kerengő csillagpor.
nem baj, csak őrizd magadban azt ami a tied lehetett egyszer, de már megszűnt létezni. őrizd meg az összes pillanatot, minden apró képet és add tovább. ezekre más is jogosult.
szűkülnek a terek, a zajok is kissé... egyetlen permanens villanófényben látod meg önmagadat. rémület tágította pupillákkal ülsz ott egy túlexponált kép alig-közepén a váratlanság ijedt félmosolyával és a kedvenc kockás ingeddel. sebezhető vagy és emberi... most lehet hogy lefényképezett a Halál? nem. nyugi. csak az volt, akinek ez a dolga. 

akárki akármit mond... a sötétség megalázóan biztonságos..kockázattalan és meleg. Az érzés kialszik. A csend elhatalmasul. 
véget ért egy unalmas nap, és minden ellenőrizhetetlen most.

most itthon ülök és úgy érzem: egy félelemmel kevesebb az élet megint.  
***

[ la haine. ] part 2.

tegnapi firkámhoz szeretnék hozzáírni egy nagyon bölcs meglátást:...

"Ha gyűlöljük ellenségeinket, hatalmat adunk nekik - hatalmat álmunk, étvágyunk és boldogságunk felett. Táncra perdülnének örömükben, ha tudnák, hogy mennyire nyomasztanak minket. Gyűlöletünk csöppet sem árt nekik, de saját nappalainkat és éjjeleinket pokollá teszi..."

sziaköszi.

2010. február 1., hétfő

la haine.


gyűlölet...
ezt mindenki érzi, vagy csak én érzem magam másnak...?
az emberek úgy használják ez a szót, mintha teljesen természetes és hétköznapi lenne. vajon az embereknek hány százaléka tudja igazán, hogy mit is jelent gyűlölni. milyen érzés gyűlölni? 
nem az a gyűlölet, amikor a nő azt mondja a férfinak az étterembe, hogy: "jesszus én gyűlölöm a pacalt." ezt te is tudod..de észre sem veszed, csak átsiklassz felette... mit is érdekel téged, hogy az a nő nem szereti a pacalt. minek gondolkoznál te azon, hogy milyen gyűlölet lehet az, amit a pacal iránt érez az ember...
ismered azt, amikor gyűlölsz? mit érzel olyankor? körül tudod írni? ... én biztos nem. felesleges szavakat keresni rá...
létezik. mindenki nézzen mélyen magába és tisztázza le, hogy érez-e egyáltalán gyűlöletet.
szeresd felebarátod. erre tanítanak minket. gyűlölni bűn. akkor pokolra jutok.
rájöttem, hogy igen, gyűlölök. soha az egész életemben nem gyűlöltem ennyire, de most gyűlölök és gyűlölni is fogok amíg világ a világ. ahhhh.
ez csak egy behúzottszárnyúfelfelézuhanás.
és minden rendben. 
az élet megy tovább... csak arra várva, hogy érezd azt, amit érezni kell....

gyűlölni szabad.
tulajdonképpen boldog vagyok.
és te meg csak várj... egyszer úgyis kinyírlak. addigis élvezd a retkes életed.

2010. január 24., vasárnap

made of honor.

nagyon jó volt a hétvégém.,,, alig várom már a pénteket, hogy megint veled lehessek *_* <3
ma este megnéztem a Boldogító talán-t (Made Of Honor) Patrick Dempseyvel, és nekem nagyon tetszik ez a film... fuckingood. XD
egyébként punnyadás a köbön... mikorleszmárpéntek? he? mostlégyokosdomokos.

addig pedig hallgass egy kis oázist. <3

szeretlek. <3 .d.b.

2010. január 22., péntek

kristófiván.

Jajjj :D ma reggel megyek végig a gyermekágy folyosóján, és kijön a 114-esből valaki. megkérdeztem, hogy segíthetek esetleg valamiben??? erre ő: azt hiszem mi szomszédok vagyunk! :D
hát igen aztán le is esett, a kedvenc szembeszomszéd Zsuzsi volt, tegnap éjszaka megszületett a babája, Kristóf. nagyon nagyon szép baba :D gratuláltam is neki. egyébként hétfőre volt kiírva, de reménykedtem, hogy még a héten találkozunk ;)

...még más ismerős arcot is láttam, ami elég cinkes. azért 17 évesen gyereket szülni ultragáz. és "elvileg" tervezett gyerek volt... EPIC FAIL.

ma nem volt olyan nagy sürgés forgás, bár déltől már egyedül voltam. volt egy két varrat szedés, meg pár anti-D ja meg egy szülés :D
élvezem a dolgokat. tök jó hogy mindent tőlem kérdeznek meg :D és imádom a fehér köpenyemet. fehér köpeny forevör <3

2010. január 20., szerda

véletlenek.

Ó te jó ég... ugyebár, én most a héten a klinikán vagyok gyakorlaton. Méghozzá a szülészet-nőgyógyászat gyermekágyas osztályán. Az a legnagyobb, hogy most nézegettem az iwiwet, és azt vettem észre, hogy egy kedves ismerősöm, akivel legalább 7 éve nem találkoztam pont most szült! és láttam a baba képeit a nagynénjének a képei között, és deoec-es : D  : ) ^^
annyira örülök.
holnap meg is keresem, és beszélek vele személyesen : ) remélem még megismer.

2010. január 17., vasárnap

kémia.

...

amit most leírok, elég érdekes dolog lesz. 


A hétvégém - főleg a második fele - nagyon szép és jó volt. nem is lehetett volna jobb. egy gond van vele: vége.
Balázzsal volt pénteken egy szóváltásunk, amit szerencsére sikerült megbeszélni, és azóta minden (kb. végtelenszer) szebb lett. ma este, alighogy elváltunk, már mindketten meg voltunk őrülve, hogy mikor lesz már péntek, hogy megint együtt lehessünk egész hétvégén. szó esett arról is, hogy a szerelem "csak" kémia, és hogy valahogy muszáj lesz kijátszanunk ezeket a csúnya folyamatokat, hiszen sokan úgy tartják, hogy a szerelem legfeljebb 3 évig tart és utána elkezd termelődni az antigén, ami hatására megszűnik a lángolás. nos... akkor nekünk van még kevesebb mint fél évünk?... nemár...
elsőnek nem vettük mi ezt annyira komolyan, de miután belegondoltunk... rájöttünk, hogy ebbe még belegondolni is szörnyű, és szó szerint elszomorodtunk mindketten. de ez olyan fura... de mi van ha igaz? ennél rosszabbat álmodni se tudnánk.

itt kezdődtek a javaslatok... mit találjunk ki, hogy kijátsszuk a gonosz Etil-fenil-amfetamin bácsit???
3 év után mondjuk azt, hogy vége és kezdjünk egy újabb 3 évet előről? : )
hmmm....
nem tudom mit hoz a jövő... egy biztos: ha rajtam múlna én mindig ilyen szerelmes maradnék... és mindig csak ebbe az egy fijúba. és ha rajtam múlik : ) ez így is lesz.
ne félj Balázskám <3 ...  tudod mi mindent megoldunk.


.d.b. <3 
  örökkön-örökké.



 

2010. január 14., csütörtök

agyhalál.

..

nem bírom már ezt a nagy hajtást, és még mindig nincs vége. segíccccség.
rescue me.
és akkor még a hülye házi dolgozatok is. nemááááár....

ez kész.

agyhalál.    --->    x_x

...

2010. január 12., kedd

eternal love.

...

annyira de annyira szerelmes vagyok.
ma annyira jó kedvem van...
(bár nem találkoztunk már vagy 3 napja és nagyon hiányzik)
de jó kedvem van.
rengeteget kell tanulnom...
de jó kedvem van...

úgy érzem magam, mint valami kislány, aki a rózsaszín ködben csúzdázik a szivárványon... : )
azt hiszem mi tényleg örökké szeretni fogjuk egymást.

.d.b. <3

2010. január 11., hétfő

tizenkilenc.

tizenegyedike van.
megint eltelt egy hónap, és ez már a tizenkilencedik...
nagyon szeretlek szerelmem... 
remélem sok tizenegyedikén leszünk még túl.

csókol  <3 kiszposzkod.

kulcs.

xxx

találtam az ajtómhoz egy kulcsot, mostmár be lehet zárni.
hurrá
és minden jó most így...

faszkivan.

libabőr.

. . .

annyira hideg van...
minden egyes szőrtüszőm megfeszül ahogy a szőrszálak ágaskodnak az ég felé.
milyen furcsák a természet reakciói...

bárcsakmindegyvolna.

2010. január 10., vasárnap

döbbenet.

rájöttem hogy gonosz vagyok.
gonosz vagyok,
önző,
és még önző...
megint önző,
makacs és
egy meggondolatlan nagypofájú.

aki mindig rájön, hogy mennyire nincs igaza, mégsem látja be.
aki megint rájött, hogy mindene megvan amire szüksége van, mégsem becsüli...
és végül az,
aki meg van rémülve, hiszen soha nem akart fájdalmat okozni...

szeretlek. <3      kimondhatatlanul. örökkön örökké.

2010. január 7., csütörtök

atu.

a szörnyűnél is szörnyűbb hetem volt.
nem akarom részletezni.

egyetlen dolog javította fel kissé a kedvemet... egy film: Across the universe
annyira de annyira jó film... megveszem dvd-n amint csak tudom.
Beatles számok vannak benne feldolgozva, a 60-as években játszódik és fiatalokról szól, hippikről, drogról, szerelemről és a vietnami háborúról.


nézzétek meg!

csőcső.

2010. január 5., kedd

epicfailisepic.

hát...... ezt elbasztam.



kösz csá.

2010. január 3., vasárnap

vége.

ennyi volt a téli szünet, vége a lebzselésnek, ideje nekiülni a tanulnivalónak hiszen itt a vizsgaidőszak a nyakunkon.
mivel skorpió vagyok úgy érzem menni fog minden amit az újév örömére elterveztem. csak elszántság kell kitartás és türelem.

jelszó: skorpió
emlékezz: január 5!!!!!

kösziszia.

2010. január 2., szombat

ajándék.

Elfelejtettem mondani, hogy Balázs és én megbeszéltük, hogy olyan különleges ajándékot adunk egymásnak, amiből véletlen sincs mégegy ugyanolyan és nem jön veled szemben az utcán tucatjával.... : ) mi készítettük el, és szerintem sokkal többet ér, mint egy boltban vásárolt valami : D

én csináltam:

 
Ez pedig só-liszt-gyurmából készített miniatűr benton és a dani squier jazz bass gitárja erősítőkkel és kábelekkel : ) Balázs hughes and kettner attax 80-asa és dani ashdown-ja. : )
nagyon tetszett neki.

(a premiert is meg akartam csinálni, de szétrepedtek a tamok...stb. :/ )



Balázs csinálta:
 





Hát ez valami tündéri. ^^ Képzeljétek el az én kis Balázsomat, ahogy varrja nekem ezt a sziszát. Vattával tömte ki, és és egyszerűen édes! IMÁDOM!!!

2010. január 1., péntek

hepinyújér.

nem írtam szinte egész szünetben. de nem gáz.
a karácsony jó volt.

dec 24.: itthon szentestéztünk (Anyuci, én és még lejött Jancsi is)
dec. 25.: Zsuzsiéknál volt a party (ott volt Sanyi, Andi, Saca, Anyuci és én)
dec. 26.: Tótinál ünnepeltünk (Dani, Balázska és én)

pénteken Balu az arizónában volt a srácokkal és utolsó busszal lejött ide hozzánk. mire mi hazajöttünk zsuzsiéktól kb. 23:30-kor már meg volt fürcsizve és még tévéztünk picit, aztán alvadtunk. másnaptól kezdve hálistennek mindennap együtt voltunk és összeköltöztünk a szünet örömére. nagyon rossz lesz ha elkezdődik a suli... :/

a szilveszter nem úgy sikerült ahogy terveztem. Rebnél volt házibuli, előtte ellátogattunk Barbihoz is. Sajnos nagyon rosszul éreztem magamat, fél 11 körül rámtört egy migrénes fejfájás ami percről percre rosszabb lett. haza akartam menni, erre Balázs nagyon elszomorodott és szar kedve lett, mivel velem akart lenni. nekem már minden bajom volt, nem akartam semmi mást, csak otthon lenni és aludni. azt mondta Balázs, hogy hazajön velem, szólt apukájának, hogy vigyen minket haza. mondtam, hogy maradjon bulizni, de ő velem szeretett volna lenni. (olyan aranyos volt... <3 a többiek nemigen tették volna meg ezt a barátnőjükért) Tehát hazajött velem.
A többiek (tisztelet a kivételnek) rögtön elkezdték fikázni, hogy mekkora papucs stb. nagyon rosszul esett. Mikor jöttünk elfele dani is kiáltott egyet h "na szevasz papucs" legszívesebben kinyírtam volna. el is sírtam magam, és Balázs átölelt és vigasztalt hogy ne foglalkozzak már velük. de akkoris nagyon rossz volt, mert én egyaz nem akartam hogy hazajöjjön velem, a másik meg az, hogy nem direkt lettem szilveszterkor beteg.
kapja be minden fasz, aki ezért bántja Balázst!!!
agyarból meg külön elegem van. kurvára nem vicces a sok hülye beszólása amit Balázsnak intéz! paraszt.

na boldog új évet.