*cosmiclove.

a hangulatok lecsillapodnak, előtörnek a szép emlékek és már nem is emlékszem mi rontotta el ennyire iszonyatosan a jó kedvemet.

Balázsom, ha erre jársz...a következő sorokat talán személyesen Neked kellett volna elmondanom, de sajnos nem ttudtam... csak öleltél és csókoltál, nem hiányoztak a szavak...

--->

talán csak az volt a gond, hogy nem tudtam mit kezdeni a sok új dologgal ami rámszakadt egyik napról a másikra. mondhatni úgy is, hogy pénteken történtek olyan dolgok, amelyek annyira nagy befolyással vannak a kapcsolatunkra, az egész életünkre... mostmár érzem. ennél közelebb nem is lehetnénk egymáshoz. és ne haragudj, hogy bepánikoltam. nem volt értelme.

és most egész hétvégén nekem nagyon jólesett felidézni azokat az együtt töltött perceket, a bolondságokat, az érzelmeket, a félelmeinket, a vágyainkat, azokat a hosszú sétákat és a rengeteg beszélgetést... mindent, amit együtt csináltunk.

jólesik tudni, hogy senki nem volt még ilyen közel hozzád, mint én. jólesik, hogy senki nem volt még ilyen közel hozzám, mint Te. jólesik, hogy megnyíltál előttem és beengedtél a titkos kertedbe, hogy kigazoljam azt. jólesik, hogy megnyílhattam valakinek. jólesik tudni, hogy hatással voltam rád, és örülök, hogy miattam képes voltál megváltozni és volt erőd, hogy engem válassz a sötétségbe vezető út helyett... rengeteget változtál mióta együtt vagyunk, és én is rengeteget változtam azt hiszem. mindketten pozitívan.

a mai nap, a délután rávilágított arra, hogy mi tényleg nem tudnánk egymás nélkül élni.

lehetetlen.

és tudod örülök, hogy ennyire erős a kötelék köztünk... hiszen már annyi alkalom lett volna arra, hogy elszakadjunk egymástól. én már az első percben éreztem, hogy ez az egész köztünk több, mint egy fiatalkori szerelem. számomra ez egy életre szól. : ) és jó tudni, hogy te is így érzel. mindig annyira elcsodálkozok, hogy talán te nem is létezel, csak elképzellek. manapság egy fiú nem is lehet ennyire elkötelezett egy lány iránt. de te mégis. te mégis tervezed a házunk és gondolkozol a gyerekeink szeme színén, mintha valami mesében élnék együtt veled. de aztán felébredek, és rájövök, hogy ez a valóság. és ezek a benyomások teszik lehetővé, hogy a szerelmünk mindig megújuljon. mindig mutatsz valami újat. és mindig találsz valami újat. szeretlek. szeretsz.

és nincs ennél jobb érzés. : ) nincs Nálad jobb érzés. érzem minden porcikádat, érzem a lelked.. érezlek. nincs ennél szebb érzés. (jah és amit imádok: az a *veledalvás* már alig várom az összeköltözést. ^^ ... bár már 80%-ban együtt lakunk. hihi)

elárulom neked: ma rettenetesen kétségbeestem. egy percig azt hittem, hogy elveszítelek.

szeretném megköszönni, hogy nem hagytad. köszönöm, hogy ennyire ragaszkodsz hozzám és köszönöm, hogy nem tudod elengedni a kezem. és köszönöm, hogy vigyázol rám. ha nem lennél ilyen, engem lehet, hogy rég elsodort volna az ár...

azok a kis veszekedések, meg kiküszöbölhetőek nem? úgy tudom, hogy együtt mindenre képesek vagyunk. : ) simogat a levegő. mozdulatlanul.

mikor a szárnyam helyét megtapogattam

újra hinni kezdtem az angyalokban.

körkörös repülés 

vagy körkörös zuhanás? 

kell hogy érts, 

kell hogy láss. 

jeleket látsz, ahol nincsenek jelek, 

ha zuhanni kezdesz 

én megfogom a kezed. 

szakadék fölött

mozdulatlan lebegő

kitárt szárnyú 

angyali szerető 

jó lesz ha figyelsz, 

jó lesz ha érted, 

én itt vagyok veled 

és szeretlek téged.

úgy összességében rájöttem, hogy én meg lennék elégedve, ha három napos lenne a hétvége. azt vettem észre, hogy így nem jelentkezik a vasárnap esti depresszió. oké, hogy ma meg hétfő van, de nincs hétfő esi depresszióm se :D

rámtört mindenféle nosztalgia, szeretnék sétálni nagyokat erdőkben, szeretnék egy kis *rocktófesztethajnalig*, hegyalját, meg tiszát, vízhiányt és vízipisztolyt meg sátrat meg nyári vihart olyan iszonyat nagyot ami hegyalján is volt. szakadjon ránk az ég, mossa arcom a meleg eső, és csak futnék a sárban... egy kis vekeriscampus, jó sok vodkával, meg emtívís interjúval, homokkal a szájban..röpke kézfogás az ittas lovasival, most gratulálnék neki a Kossuth-díjához is! részeg esések, felállások, és az a sok idegen ember... olyan mintha ismerném mindet. egytől egyig.

...

I took the stars from our eyes and then I made a map, and knew that somehow I could find my way back. Then I heard your heart beating, you were in the darkness too, so I stayed in the darkness with you. <3

...

*az élet boldogabb felén.