nem értem.
miért van az, hogy tegnap még madarat lehetett volna velem fogatni...
most pedig csak ülök és nézek ki a fejemből...?
valaki tudja mi a baj velem?
egész nap azt gondoltam, hogy kell nekem valaki, akivel beszélhetek és minden rendben lesz. és azt is tudtam ki lesz ez a valaki és már alig vártam a délutánt. de...
sajnos nem tudok időzíteni.
nekem mindig olyankor vannak problémáim, amikor nem ér rám. "hogyamacskarúgjameg" -.-
igen.
nekem most kellett volna a segítség.
nem holnap és nem pénteken.
de nem baj... ezt is megoldom.
sajnálom, hogy ma megint én leszek a szokásos hülye.
de előre tudom mi lesz.
ha már így alakult nekem nem kellenek megértő szavak, meg nagy hallgatások.
elég lenne egy szoros és igazi ölelés egy simogatás vagy egy érzelemmel teli puszi a homlokomra... ezek az apróságok csupa melegséggel tudják elárasztani a testemet.
ehelyett mi lesz ma este?
kőbányai és pakolás. sürgés-forgás, színpadias beszélgetés a kibaszott nagy rajongókkal -.-
és pár sietős miahelyzetmostnemérekrá mosoly felémlőve.
nem gond. imádom a koncertes keddeket.
fülemben hallom hangosan dobol a vér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése