lotus flower.

hát igen a hét utolsó napja, alig vártam már, hogy hazaérjek és lefeküdjek aludni. harmadik napja fáj a fejem.
mikor felkeltem, alig volt erőm elmenni hajatmosni, meg készülődni, meg ilyenek, de a legjobban azt cseszett fel, hogy nem találtam a házban egy darab hajszárítót sem. emiatt persze lekéstem a buszomat, és fel kellett hívnom Timit, hogy oldjuk meg máshogy, de sikeresen megoldottuk, és fél 8-kor már hasítottuk a levegőt az arizóna felé.
mikor odaértünk, Erik már kíííszen volt. mint megtudtam, ők már 4 óta ott ültek. : D felmentünk, és odaadtuk az "ajándékot"  és szóhoz sem tudott jutni. XD
(képek feldolgozás alatt és posztolva lesz később.)
rengetegen összegyűltünk, azt sem tudtam hova figyeljek. Stoppen engem megint zavart egy kicsit, mert oké, hogy alapból bunkó fasz, de velem különösen, szóval nem tudom hova tenni. mondjuk annyira nem is érdekel.
Pisti mesélt Miskolcról, tök jó volt belecsöppenni, olyan dolgokba, amiket évekkel ezelőtt már hallottam valakitől... kíváncsian várom a folytatást.
Nyitrai hozta a formáját, elmesélte a rendőrös sztorit, amin megint kiakadtam, és megnéztem a készülőben lévő tetkóját, ami fasza lesz. (Krisssztián csinálja.)
ha már itt, akkor Krissztián, csak egy szóra!! : D leült mellém, és beszélgettünk, szeretem nagyon a kis hülyét. nem volt ott a barátnője Dóri, amit sajnáltam, mert szerettem volna végre megismerni. Krisztián meg volt sértődve, amiért nem úgy lett felköszöntve, ahogy Erik, pedig neki is akkor volt a szülinapja, két nappal hamarabb... nem tudtam mit mondani neki, jogosnak éreztem, és elmondtam, hogy ha ettől jobb, az én születésnapjaim is mindig szarul sülnek el. és igen. átéreztem a helyzetét. : ) és tudta mire gondolok. csináltunk közös fotót, és akkor mondta, hogy ne tegyem fel facebookra, mert Dóri féltékeny. vagy nem is féltékeny, csak rosszul esik neki, hogy én olyankor lehetek vele, amikor ő nem. valami ilyesmit mondott.. lehet a hegyaljás képek miatt, vagy nem tudom. de mondta, hogy ne haragudjak rá, majd ha Dóri megismer, akkor jobb lesz. : ) aranyos volt. és ezért duplán sajnáltam, hogy Dóri nem jött el.
Erik... jó volt látni, hogy jó kedve van. keveset beszélgettünk, vagyis semmit. ugye én kis ideje ismerem őt közelről, de megszerettem, mert jófej meg minden. engem amúgy nem hívott meg. jelent ez valamit?
néha rámtör az a rossz érzés, hogy azért ahogy kinézek, engem még jóbarátként vagy haverként sem tudnak annyira szeretni, mint egy szép lányt. ez általánosságban mindig igaz rám. vagy csak megint hülye vagyok...
Balázs hívott, hogy jön ő is, aztán jött is, és iszonyít rosszul nézett ki. mondta, hogy hányt, meg beteg és szarul van, csak azért jött, hogy lásson, velem legyen. <3 hazaküldtem aludni. nem néztem volna ahogy szenved a füstben melegben zajban. mondta, hogy majd szombaton hív és jön.
Timi volt az egyetlen biztos pont az éjszakában, beszélgettünk jókat, már amennyire tudtunk a hangzavarban.
úgy döntöttem, hogy megyek az utolsó busszal, de szerintem jobb is így. Timi kikísért és megvárta velem a buszt.
a tizenötöst... ugye hétvégére megint megkavarták a menetrendet és az útvonalat. hirtelen azt hittem én is ( meg még egy csaj ) hogy nem fog már jönni. de jött hálistennek, elköszöntünk és felszálltam drága ikaruszunkra, hogy hazaröpítsen.
jóérzéssel zártam a napot, főleg úgy, hogy az idegen lány, akivel csak pár szót beszéltem mosolyogva integetett nekem, amikor leszállt a buszról. milyen jól tud esni egy mosoly, akárkitől kapod...

---
ezt pedig azért, mert letöltöttem az új radiohead albumot: tetszik.