tehervonat.

// ezt a bejegyzést ajánlom minden közömbös kívülállónak. //

 --- --- ---

miért? minek, mi végre? azért, hogy élj. hogy legyen mit mesélni a pokol tornácán, a csillagszekéren... nem vagyok független, de elfeledtem, hogy szabad vagyok. szabad vagyok és fiatal is.. nem vagyok független.... rajtam is függ az egész Világ. erős hitem meg se rezdül a terheimtől. és elvontatnám magammal függőségeimet utam végéig, de, akkoris: szabad vagyok. és élek. és halok. szenvedélyem zenéje betölti a teret. és szeretlek. már nem magamért, már nem magadért, nem az üdvösségért vagy a bűnért.. az Életért.

ne félj tőle, ne félj tőlem, ne. olyan ritkán jön el a mágikus perc... ritkán jön, hamar múlik, minden bölcsességet nélkülöz, vak és valódi, parttalan és nehézkes... bátortalan és követelőző... éld át vagy belehalsz. ... és én állok melletted, ahogyan máskor más mellett nem... nem is tudod, nem is tudom, érzem, érzem... most úgy teszel mintha, aztán mégsem... megérint, hogy itt vagy és úgy teszek, mintha másvalaki volnál és én se én, hanem az a másik lennék, aki nincs itt, akit nem érdekelsz. de mosolygok is rád. szóba elegyedünk, beszéljük ostobán a semmit. nincs ünnep többé, kár, hogy egyetlen percre sem volt. 

nevetek magamon új-kamaszként: mindegy, ugye, mindegy? jó így? így jó most?

a Halálos közömbösség. a csend, mint sikoly.

megtaláltalak és elvesztem benned New York. olyan vagy, mintha a világ összes városa volnál, összehazudott és eltitkolt történelmeddel, vagy éppen történelem-nélküliségeddel, komor mementója az érzelmek hiányának, valami nagy és gazdag hazugságnak. az új viselkedésbe oltott, elfojtatlan és szabályozatlan ősi ösztönök városa vagy.

...

emigráns vagyok..mint minden lakód. mint a mellém letérdelő rendőr, aki latin vagy szláv vagy germán kiejtéssel morogja társának, mondd le a rohamkocsit, ennek már kampec. Beléd haltam és nyugodt vagyok. a torzuló élet kavargó szimbóluma vagy. az egész világ egy őrült nagyváros és csavargók vagyunk benne mind, hazatalálni vágyó otthontalanok.

...

egy percre józan leszek és földi: hátam az utca kövén, arcom az Isten egén...ugyanúgy fekszem, ahogy mindig szoktam. tulajdonképpen boldog vagyok.
...

// via: K. A. //

szavazás indul.

Szerinted összejön az álmom vagy nem?