2011. április 27., szerda

szot.

Ma anyuval találtunk pár régi konyhai cuccot, köztük egy két szot-os tányért is. 
egyből beugrott a dallam és a szöveg....
"nyikorgott a SZOT üdülő ágy." : )

hallgassátok sok szeretettel: ( kaukázus - zánka. )

amúgy a szokottnál még stresszesebb vagyok, suli miatt főleg, meg most a munkalehetőség... nem akarom elrontani, dehát teljesen kiment a fejemből a péntek.
megint rámtört a felnőtté válás ténye, az a nyomás ami figyelmeztet, hogy nem vagyok többé gyerek, akinek felhőtlen élete van. magamért vagyok felelős a nap minden percében.
tudom mik a dolgaim, és mégis halogatom őket. mindent az utolsó pillanatban akarok megcsinálni és nyivákolok amikor már szorul a hurok a nyakamon. na ez így nem mehet tovább, sürgősen meg kell változni. muszáj lesz, ha érvényesülni akarok az életben.

...
belegondoltam, hogy pénteken Balázs elballag. hétfő/kedd/szerda érettségi, aztán neki már nyári szünet. én mióta ezt a sulit csinálom 1 hónappal kevesebb szünetem van... ha most összejön a munka... nem lesz szabadidőm, életem, mindent át kell rendeznem. de csak a javamra fog válni... nem igaz?
pénz beszél...

2011. április 26., kedd

emotional landscape.


hülye hülye hülye nyúl.....
miért szeretlek én ennyire Téged? : )
(örökkönörökké.)

2011. április 24., vasárnap

gap.

kikötnélek egy karóhoz és elküldenélek világgá...
egy elvesztett háború vagy. és még néha sajnállak is...


és kiírlak magamból. közömbös gyógyító ének. 
a vonat tovább indult és 
mi nem állunk már egymás mellett..

szívtakarítás.

hmm... elegem van. már nem tudom eldönteni, hogy hol van a hiba. kiben? hiába érzem, hogy nekem van igazam, mindig úgy vagyok beállítva, mint egy fogyatékos aki még képzelődik is. de oké, ne legyen igazam.. nem érdekel, akkor nem nekem lesz igazam. de ezt akkorsem bírom tovább. mert ha nekem van igazam, ha nem, ugyanolyan szar érzés. és nekem erre nincs szükségem. erre a kényelmetlen érzésre soha többet nincs szükségem. soha. itt ebben a helyzetben rajtam már semmi sem segíthet, csak egy éles újrakezdés egy másik életben, teljesen máshol, messze innen, egyedül vagy más emberekkel. mostmár nem köt ide milliónyi tényező, csak egy. de azt lerendezem magamban. és elmegyek... már csak egy év és elmegyek... addig is üdvözletem Los Angeles, várj még rám... én pedig megpróbálok túlélni.
...
jah és... Zsuzsinak igaza volt. kezdem őszintén átérezni az elméletét....
két lehetőség van:
- valakinek én legyek a világ közepe, de annyira, hogy belehasadjon a szívem a szeretetébe...
- és ha ezt nem érzem, akkor már elveszti szépségét az egész.. és szeressen inkább az egész világ.

és a szívem most kapitulál.

2011. április 18., hétfő

powering the future.

nem tudom mi a helyzet velem jelen pillanat. túl sok volt ez a mai nap... meg úgy a hétvége is...
pénteken suli után Mártival elmentünk az itteni szabadidőparkba, amiről állandóan beszélek, és hát jajj... annyira nagyon nagyon szép. hihetelen, hogy itt van tőlem 5 percre, és eddig még nem fedeztem fel... annyira hálás vagyok ennek a helynek... 5 perc séta és olyan mintha nem is Debrecenben lennék. Alig várom már, hogy ott tölthessem a szabadidőmet..
Igen.. a hét ahhoz képest hamar eltelt, de rajtam van egy tonna súly a tanulás miatt, mert rengeteget kell pótolnom. szülészet gyakorlat és szakáp dolgozat nagyon jól sikerült, de a klinikum részét ma kellett volna megírnom, de sajnos temetésre kellett mennem... vagyis nem kellett.. de anyu miatt elmentem, mert.. rossz volt belegondolni is, hogy milyen lenne neki ott egyedül...tehát gondolom holnap szülészet klinikum. szerdán meg minden. kellene írnom diabetológiából és szülészetből egy beadandót, amit még szünet előtt el kellene küldenem. és szerdán belgyógyászatból az emésztőrendszer, amit nem kellene elbaltázni, plusz még sebészet klinikumtól kezdve mindenféle szépség és jóság ami a sebészethez kapcsolódik.. aham.
tehát nagyon várom már a tavaszi szünetet, de még előtte ez a 2 nap elég húzós lesz. azt hiszem legalábbis.
a mai temetés pedig gusztustalan volt. ilyet még sosem láttam. azt sem tudom milyen szertartás lehetett... ami a leggusztustalanabb volt az az, hogy anyuci és Andris bá még csak meg se lettek említve.. valami ilyesmi, hogy: "búcsúznak testvérei: András és Zsuzsa.." de még ennyi se kellett volna csak, hogy testvérei... de semmi. Anyu nagyon kiakadt... rossz volt így látni : (
délután elmentünk mi is a szusz-ba anyuval ketten.. jól esett egy kis séta a tó körül... olyan nyugodt volt minden és olyan szépen sütött a nap. ez kellett a lelkemnek. kár, hogy nem volt nálam a gépem, anyu telefonjával nem lehetett olyan szép képeket csinálni.. de nem baj, majd legközelebb.
a hétvégém.. igen. pénteken miután Mártival felfedeztük a szusz-t, ettünk és jókat beszélgettünk mindenki ment a maga útjára... jött egyből Balázs, mentünk Arizónába, aztán éjfél körül a pt-be. elvileg szerdán költözniük kell. a szombati nap úgy telt, mint egy ideje minden szombat, este koncert, Balázs hangosít én meg elvagyok, de kivételesen most szombaton én voltam a fotós is. Geri nem ért rá. aztán már fáradt voltam.. alig vártam, hogy hazamenjünk. tök jót beszélgettünk Lillával..
Balázzsal is el szerettem volna menni amúgy a szuszba, de sajnos nem volt elég időnk. amitől most tartok az az, hogy itt a tavaszi szünet és ugyebár hamar el fog repülni.. de Balázsnak tanulnia kellene. muszáj lesz, és nem fogom hagyni, hogy elbassza...
ahh...
szétcsúsztam teljesen.
rakj össze.

2011. április 13., szerda

2011. április 12., kedd

blow out.



ki akarja ezt?

you aint got no love today...
ezt már eljátszottam egyszer. ugyanezt. hányszor kell még eljátszanom ahhoz, hogy rájöjjek? én nem vagyok elég. az amit érzek közel sem elég. hiába érzem azt amit érzek.
minden az agyban dől el. mondják egyesek. hogy is van ez akkor? mert én már semmit sem értek. 
végre el kellene határoznom magamat és végetvetni a kínlódásnak. rossz lenne, hát.. rossz lenne. de ez se jó. 
sokmindent megbántam. nincs erőm tovább gondolkodni. mivel most minden szar új életet kell felépítenem. nem normális ha az ember hangulata másodpercenként változik. nem normális a világ legboldogabb emberének lenni másnap meg a legmeggyötörtebbjének. 
nem 
nor 
má 
lis.
falat húzok fel az agyamban. "don't scratch the wall." nem akarom vakarni. 
álendülés, túllépés? minek nevezzem ezt a kritikus időszakot, ami az életem minden területén jelen van és belülről bontja a várat, mérgezi az elmét és lesben várja mikor omlok össze. ? tehát? 
kiegyensúlyozás. elnézés. kizárás. kizárás. kizárás. burokbanélni. buborék. röhejes.
köd van. nem látok. csak a csend. jól van ez így most. haladok a sodrással.
teljesítek. rámszabták a dolgokat. bilincs. 
hagyjatok.
és lelépni most.

2011. április 11., hétfő

ezerharmincöt.

a mindent ismerés kívánsága hasogatja a mellünk, egyedül vagyunk, egyedül, együtt is, együtt még egyedülebb, mint egyenként... magunkra utalva lobogunk az éj sötétjében, mint a fáklyák. ki lágyabban ég, ki keményebben, ki több fényt ad, ki kevesebbett, égünk. termékenyen égni szép, terméketlenül létezni csúf. szétfesz bennünket a magány, hogy egyedül születtünk, egyedül halunk meg, egyedül kell hát élnünk... de kellenek hozzá társak persze, fő-és mellékszereplők, kellenek barátok, ellenségek, közömbös szemlélők, de végigcsinálni, azt egyedül kell... koponyám csendjében ülök, magam vagyok.
tudásomat, tudni vágyásomat könyvekbe, iskolák kalitkájába csukják. bezárnak engem, bezárom magamat, kész a rendszer, ketyeg, működik. "Vigyázz ne légy magasabb, mint a többiek, még megrövidítenek." 
és ezek meg csak szavak.
szavak és csendek.

1035 nap.
és ő összegezte kettejük csöndjét...:
- nehéz utat jársz.
válaszképpen kigondolt egy hatásos mondatot, nehéz a csillag-sors vagy valami ilyesmit, éppen készült kimondani, a nyelve hegyére tolta, mikor inkább megérezte, mintsem meglátta, hogy halvány fénycsík karcolja fel az éjszaka egét...
- láttad, hullócsillag..láttad?
a kimondatlan mondat úgy függött kettejük között, mint a kard.

- - -    - - -    - - -
még mindig nem tudom mi lesz Max-szel.  : ( próbálkozni fogunk... mindent megteszünk érte ami tőlünk telhető.
az idegen kiskutyus visszajött a világvégéről, ahova elvitte J. ... ő már a miénk...
a betegségem nem javul... rúzst nem kell használnom, mert ennél vörösebb nem is lehetne a szám.
holnap hollandoknak előadás, kajeszolás, aztán városnézés. ...

do you want to see the world in a different way?

2011. április 8., péntek

koncentrikuskör.

kééész végre kész a sablonom. ^^ mostmár meg vagyok vele elégedve. egy nagyon egyszerű szerethető kis szivecskés darabka belőlem, visszatérve a fekete alaphoz, ami hiányzott is már...
: )
remélem nem csak nekem tetszik ennyire, és hogy nem nehéz eligazodni rajta.
: )
- - -
betegnek még mindig beteg vagyok. a többi bajomhoz társult a gyomorfájás is, amit nem igazán értek. tső, mindjárt mennem kell orvoshoz... pff. semmi kedvem nincs, aludni akaroook. : (
nem tudom mi lesz a mai program, mivel subscribe koncertre tuti, hogy nem megyünk. : ( annyira sajnálom. de mivel beteg vagyok nem vettük meg a jegyeket, és már sold out van. hát ez van. úgy látszik semmilyen koncertre nem jutok el mostanában, amire szeretnék.
- - -
elég szomorú vagyok... úgy minden miatt. annyi minden összejött most... ez az idegen kiskutya, aki állandóan visszajött hozzánk és úgy várt haza mint a gazdáját és örült nekem... és körbeugrált mint egy istent... vajon miért pont engem? miért pont hozzánk jött?... vajon most hol kóborol?
másrészt az én drága kiskutyám, Max... valószínüleg az a gyógyíthatatlan immunbetegsége van neki is, mint a néhai apjának, akit el kellett altatni két év szenvedés után... lehet Max-et is célszerű lenne elaltatni, hogy ne kelljen szenvednie... de annyira nehéz... kegyetlenül megvisel... : /
és akkor nem elég ez az egész, meg hogy beteg vagyok, még ott az iskola is. azok az emberek. vagyis inkább férgek. (tisztelet a kivételnek.) a férgek, akik belülről rohasztják az életemet.
mikor fogom őket eltaposni?

----> kaukázus - autósmozi.   <----
(beleszaladtál megint egy koncentrikus körbe.)

2011. április 7., csütörtök

tavaszimegújulás.

már megint külső váltás, de nem az igazi, majd dolgozom rajta.
még mindig beteg vagyok, nem kapok levegőt... rohadék tonsillitis follicularis. :P :S
rohadjon meg...
nem tudok aludni se... : (
na mindegy, mert amúgy minden negatív dologtól eltekintve, olyan boldogság öntött el. :D

itt egy régi szám. számkájndof filmzene. :D

2011. április 5., kedd

sway.

sway.

---> J U S T    L I S T E N    I T <---

Say whatever you have to say, I'll stand by you.
Do whatever you have to do, to get it out and not become a reaction memory
To hurt the ones you love you know you never meant to but you do
oh yeah you do

Be whoever you have to be, I won't judge you
Sing whatever you have to sing to get it out and not become a recluse about you, how to come out
I know you never meant to but you do
oh but you do

Still I need your sway, because you always pay for it
And I, and I need your soul because you're always soulful
And I and I need your heart, because you're always in the right places

And take whatever you have to take, you know I love you
come however you have to come, and get it out and get it out

Take it out on me, take it out on me
I'll give it you all, I give it you all,i give it
I give you all I give it you all, yes I will give it you all

Cause I need your sway, because you always pay for it
And I, and I need your soul because you're always soulful
And I and I need your heart, because you're always in the right places

Oh yes I will, I will give it you all

Cause I need your sway, because you always pay for it
And I, and I need your soul because you're always soulful
And I and I need that heart, because you're always in the right places.

2011. április 3., vasárnap

áprilislett.

megleptél április.

annyira gyorsan röpül az idő... éjfél körül egy hete lesz, hogy hazajöttem Hollandiából.
az életem egy része gyökeresen megváltozott, a másik része viszont maradt a régi. Kint megtanultam, hogy mindig van okod arra, hogy ünnepelj. minden nap. spontánnak kell lenni, örülni kell ha nem késik a busz, vagy örülni kell, ha rád mosolyog egy idegen. ha felhívnak 10 perccel egy program előtt ne mondj nemet... ezt kell ég gyakorolnom...
van az a feltevés, hogy a távolság vagy megerősíti a kapcsolatot, vagy véget vet annak. igen.
tudod erről nem lehet írni, se beszélni... nem is akarok. nem is kell. mindenki látja, mi érezzük. én és ő. 
és már nem sok kell az együtt lakáshoz. :D hm :) igen... soha nem volt még ilyen hatalmas a szerelmünk.
tegnap megkérdeztem tőle, hogy mit érez? mennyinek érzi a kapcsolatunkat? és nem tudott pontos választ adni rá, azt mondta, hogy ez kibaszott érdekes... és olyan mintha 2 hónap lenne... és felragyogott a szemem, mert értettem mire gondol. olyan mintha 2 hónap lenne, mert lángol a szerelem, de mégis hosszú évek, mert töviről hegyire ismered a másikat, minden rezzenését, gondolatát... és ez szerelem. és már nem félek többet... mert a szerelem akkoris szerelem, ha néha mélyponton vagyunk. attól még szerelem, és így megtanuljuk mindketten megbecsülni egymást... : ) 
és igen, tényleg itthon vagyok. és most hogy itthon vagyok, olyan mintha egy mély álomból ébredtem volna fel. és nehéz a visszaállás. túl nehéz megint megszokni a "rosszat". és persze akik hiányoztak... : ) hm.. rettenetes volt 1 hónapig... most mégis olyan mintha végig mellettem lettek volna. : )
jajjh az iskoláról meg nem is mondok semmit. : ) nem vártam más hozzáállást tőlük.