2010. június 7., hétfő

színekasötétségben.

suli előtt reggel 7-re jött Balázs, mert tegnap itthagyta a pénztárcáját. 
alig bírtam felkelni, nagyon kómás voltam, de főztem egy kávét, hogy kedveskedjek neki. : )
nagyon szép hétfő reggel volt, főleg azért mert nem mentem suliba, és valami csodálatos volt érezni a reggeli frissességet és jó levegőt..
meghallottam a motorja hangját, és az ablakban állva vártam, hogy megérkezzen. ^^
neki persze rögtön az volt az első mondata, hogy ki ez a kómás szissz az ablakban? :D imádom...
lefőtt a kávé gyorsan megcsináltam és kivittem neki. leültünk a hintaágyba, megittuk, és közben arról ábrándoztunk bár velem maradhatna és szundizhatnánk még...
kb. 15 percet voltunk együtt, ment suliba.
én visszafeküdtem, tévéztem aztán visszaaludtam.. és eléggé bealudtam...
- - -
vagy fél 2-kor keltem fel, összeszedtem magam és már jött is Balázska. megígérte, hogy suli után lenéz egy picit.
én bosszankodtam magamban, hogy miért nem keltem fel hamarabb, dehát ez van.
---
elég ideges vagyok a vizsga miatt.
de valahogy,...
ez az érzés nem olyan, mint diagnosztika előtt. vajon én leszek az egyetlen ember, aki alig tud valamit? vajon én leszek az egyetlen, akit nem érdekel az egész? vajon lesz bennem annyi, hogy egy kettest összehozzak?
nem tudom.
a lényeg, hogy aludnom kellene és bíznom.
Balázs szerint ez simán fog menni, mint minden, mint mindig.
aranyos.
nagyon szeretem..
és hiányzik.
nagyon.
holnap lejön suli után, és ha elintézi itt is alszik. 
remélem igen.

addigis szorítsatok. 
túlfogomélni.túlakaromélni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése