2011. szeptember 6., kedd

magnet.

iskolából rohanás haza, és hihetetlen hajléktalannak éreztem magam, amikor nem tudtam bemenni a saját lakásomba. egy teljes 45 percet ültem az udvaron és végig kegyetlen szar érzés volt, hogy estig nincs otthonom. : ) de aztán hamar túltettem magam rajta, és kimentem egy buszhoz, hogy felbaktassak Ildihez megcsinálni a gépét.
aztán szarakodás a telefonfülkével. : ) kellemes érzés töltött el, legutóbb Pesten telefonáltam fülkéből Zsófimnak, amikor elindultunk mindketten nagy vaktába, hogy megtaláljuk egymást és eljussunk találkozni Lovasiékkal. ahogy a fülemhez tettem a gusztustalan kagylót, és oldalra nézve láttam a dekket szedegető hajléktalant, egyből ez a nyugati pályaudvaros pillanat mászott elő az agyamból. mégis jó érzés volt, mert utána találkoztam Zsófival, és összehaverkodtunk egy csomó jófej sráccal, és sorbanálltunk és fagyoskodtunk és bejutottunk és őrjöngtünk. és ez egy szép emlék.
miután sikerült elérnem miss Tímeát a mobilján, felpattantam a villamospaútlóra és irgaltam a hal közbe, ahol már vártak rám. Csillát szúrtam ki először a göndör fürtjeivel, aztán Zolika is kibújt az ölelésből, és iszonyat édesek meg aranyosak, annyira örülök nekik. Aztán megláttam sároshátú barátnémet, aki már tárt karokkal indult felém és wall of death helyett egy nagy ölelésben végződtünk. jó volt újra látni, már hiányzott. az a sok közös élmény, amit csak ők értenek, hiába mondom akárkinek, csak ők tudnak rajta nevetni és együttérezni velem.
eljutottunk az ifi házba, megtaláltuk! : D aztán nagyon jó volt a hangulat, a TURBO koncert meg egyszerűen fergeteges volt. : ) és nagyon örültem, hogy Csillának és Zolinak is tetszett.
elindultunk vissza az arizónába, és közbe megbeszéltük, hogy Timinek eltöri a lábát a cipő, nekem kitöri, Csillának meg feltöri. A vakaró témát már fel se hoztam inkább.
 : D

Balázs lebaszott, hogy nem hívtam fel és elaldut. pedig akart jönni koncertre. sajnálom, de én még a házba se tudtam bejönni, nemhogy aludni.. meg telefonálni... mindegy. odajött az arizónába, de elment, aztán mire visszajött megint, én mentem.
hazaértem fél 11-re és megint elcseszettül későn feküdtem le. nem tudom kipihenni magam napról napra.
nem baj, pörögjön az élet.

ezt a Turbo koncert hatására:

imádom ezt a számot. is. denagyon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése