csakateszkó..

..mindenkinekleszjó.

ma miután hazaértem Tótitól, összeszedtem a cuccokat és mentem is egyből vissza a teszkóba a nagy bevásárlást elintézni. odajött Balázska is, és annyira örültem, mert már az ájulás kerülgetett. tök jó, hogy ott volt mellettem, és vigyázott rám. iszonyat rosszul voltam. talán azért, mert a héten nem ettem többet pár falatnál. nem szándékosan, egyszerűen csak nem volt időm. tehát iszonyatosan fájt a fejem, egyre jobban és jobban, a gyomrom liftezett és hőhullámok törtek rám. azt hittem elájulok. : D pff nagyonszarvolt. -_-

beledobáltunk a kosárba 4 müzlit, egy joghurtosjóreggeltet meg egy üveg ásványvizet és mentünk is a kasszához, mert a kocsi már így is tele volt. fizettünk, aztán én rögtön ittam, mint a gödény és mentem a postához, hogy befizessem a csekkeket. Balázs addig erőszakoskodott, míg belém nem tömte az egyik müzlit. már akkor jobban lettem. befizettem a cuccokat és leültünk a padra kajálni. megettük felesbe a müzlit a kekszet meg megittuk a vizet is, és még ittunk egy egy activiát, hát komolyan mondom ez volt életem eddigi legjobb lakomája. ez a pár gramm szemét. rögtön jobban lettem, vércukor mínuszkettőről visszaállt a normálba de a fejem továbbra is szétszakadt.

a trolin ültünk már, amikor felhívtam Tótit, hogy csak 8 körül fogunk leérni a próbaterembe, ne aggódjon. erre ő visszahívta Bazsit, hogy az arizónába menjünk egyből. nah nekem ahhoz kurvára semmi kedvem nem volt, arról nem is beszélve, hogy a fejem egyre rosszabb lett..

hazaértünk, engem már a sírás kerülgetett, mondtam Balázsnak, hogy nem tudok arizónába menni ne haragudjon. picit bedurcizott. de ő elmegy akkor egyedül. hátjó. bevettem egy contramalt (ami egy iszonyat erős fájdalomcsillapító) meg 2 x 0,25 xanaxot. ilyenkor csak ez a speckó koktél képes rajtam segíteni. vagy ez vagy még ez se. ééééés...

használt hála az égnek, egy félóra múlva már kutya bajom se volt, sőt még a feszültségem is oldódott. aztán...

mehettem elásni a macskámat. volt egy nagyon nagy és gyönyörű iromba kandúr cicám, akit Lajcsinak hívtak, és valaki megmérgezte. köszönöm szépen. a garázsban találtam rá bepréselődve egy keskeny helyre. a bűz elviselhetetlen volt, még jó, hogy erős a gyomrom. ilyenkor adtok hálát, hogy patológusnak készültem. : )  (senki nem bírt közel menni a rohadó macskához)

felvettem egy szájmaszkot meg egy gumikesztyűt, ugyebár a szepszis-antiszepsis szabályainak betartása érdekében, - ha már benne vagyok a szakmában -, nehogy megfertőződjek valamivel. Balázs annyit tudott az egész procedúrában segíteni, hogy ásott egy gödröt a kert végében, aztán félrevonult, hogy végezhessem a dolgom. : D

egy játék gereblyével kintebb kapargattam az első két lábát, mert elég hozzáférhetetlen helyen volt. aztán megmarkoltam, és óvatosan húztam kifelé, szép lassan, nem tudtam mire számítsak, mennyire oszlott, nem akartam, hogy a kezemben maradjon két macska mancs.

aztán nem volt gond, kihúztam, felemeltem (volt vagy 5 kiló) és azzal a mozdulattal kiömlött belőle egy rakat féreg vagy mi. ott nyüzsögtek. nah jó.. kivittem a tetemet a garázsból, vittem a gödör fele, Balázs pont meglátta és majdnem elhányta magát. (nah jó, lehet szándékosan akartam, hogy lássa : P ehi ) beledobtam a kiásott gödörbe, öntöttem rá egy fél üveg hipót, a másik felét a garázsban locsoltam szét. a férgek meg mentek a macsesz után a gödörbe. Balázs közben elment az arizónába.

én elterveztem, hogy felviszem Maxet a nagytemplomhoz sétálni, de aztán egyedül mentem fel, Balázs után az arizónába. ami tiszta szar volt. nem is számítottam másra. nem volt kedve hazagyalogolni, tehát jöttünk is az uccsó busszal.

itthon sajnos nem lett semmi egy tervemből sem, mert mire lezuhanyoztam és visszajöttem a szobámba Balázska már az álmok álmát aludta édesen. volt néhány reményfoszlány, hogy talán felkel, 2 órát ültem a gép előtt, miközben 20x mondta el félálomban, hogy mindjárt megyek fogat mosni.. : ) nah jó. picit bosszús voltam miatta, dehát ez van, lefeküdtem én is és aludtunk...

bocsánat a kisregény miatt.

kösziszia.